Az állami bértámogatás egyik alapelvárása a cégek felé az egyéni fejlesztési idő biztosítása. A kormány arról nem rendelkezett, hogy ennek pontosan milyen formában kell megvalósulnia, így nagyon sokféle továbbképzés szóba jöhet. A lényeg, hogy a munkavállaló ebben az időszakban nem dolgozhat.

Az egyéni fejlesztési idő abban az esetben lép életbe, ha egy munkavállaló lecsökkentett munkaideje a módosítás előtti szerződés szerinti munkaideje felét meghaladja, ekkor egyéni fejlesztési időben szükséges megállapodni a kieső munkaidő 30 százalékának megfelelő időre. A munkáltatók ebben az időszakban is kötelesek bért fizetni.

Fontos a jó minőség és a mentorálás

A Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ) a tagok körében végzett május végi felmérésben arra jutott, hogy a bértámogatás kapcsán azok a képzések jöhetnek szóba, amelyek gyakorlati óráit nem csak valós gyakorlati helyen vagy tanműhelyben, műteremben, laborban lehet megvalósítani. Az elméleti órák pedig szinte minden esetben megtarthatók online, távolléti képzésben.

– Ez hasznos tanulság a jövőre vonatkozóan – mondta a Piac & Profitnak Zsuffa Ákos, az FVSZ elnöke.

A képzések lebonyolításához a legtöbb esetben az élő adásban (online stream) történő támogatást használják az FVSZ tagintézményei, a feladatokat elektronikusan küldik, és videós tartalmakkal is segítik a résztvevőket. A képzések hatékonyságáról még nincs a szövetségnek mért adata, de Zsuffa Ákos szerint az már most kijelenthető, hogy az ingyenesen elérhető, támogatás nélküli képzéseket a világban – leszámítva a nagyon motivált vezetőket – minimális százalékban fejezik be. Éppen ezért is fontos a jó minőségű digitális tananyag, a szakértői mentorálás, tutorálás. A rendelkezésre álló virtuális lehetőségek szinte korlátlanok. Gondoljunk akár egy animációra, egy filmre, egy vetítésre, amelyekkel könnyebben, érthetőbben átadható a más számára még teljesen ismeretlen tananyag, de ez a résztvevők részéről nagyobb nyitottságot és legalább minimális eszközismeretet igényel. A munkáltatói motiválás szintén sokban hozzájárul a képzések eredményességéhez.

Sokszor, de rövidebb ideig

Tendencia a felnőttképzésben, hogy az egyes képzések egyre rövidebbek, viszont gyakrabban van rájuk szükség.

– Szerencsére nagyon gyorsan reagált a vírushelyzetben a jogszabályalkotó, több módosítás is megjelent. Kérdés persze, hogy visszajön-e a veszélyhelyzet mondjuk ősszel. Egy biztos: a kialakult helyzet fel fogja gyorsítani a digitalizációt a felnőttképzésben  – mondja Zsuffa Ákos.

Annak ellenőrzésére, hogy valóban teljesültek a képzések, a támogatott kontaktórás, személyes jelenlétet igénylő képzéseknél az elmúlt években bevezették a hangfelvételt és a folyamatos time-lapse szerű képrögzítést, míg az online képzéseknél a gyakori ellenőrző kérdések megjelenése, az interakció, illetve az élőkép segítheti a kontrollt.

A szövetség olyan programokat javasol, amiket az állam finanszíroz, hiszen a jó minőségű képzés megvalósítása komoly költség a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt. Az FVSZ elnöke úgy látja, horizontálisan hasznos lenne a rugalmas és távfoglalkoztatás területére fókuszálni, illetve az otthoni munkavégzés témakörét támogatni. Itt kompetenciák fejlesztésére van szükség. Például kritikus digitális képességek, kognitív képességek, hatékonyság és időmenedzsment, társadalmi és érzelmi képességek, alkalmazkodóképesség, önmotiváció, ellenálló képesség, szervezési és delegálási képességek, önfegyelem és koncentráció. Vertikálisan kiemelt jelentőségű lenne olyan konkrét szakmákban segíteni, ahol az előre jelző rendszer szerint hiány van vagy várható a munkaerőpiacon a COVID-helyzet alatt és után is. Utóbbi nemzetgazdasági érdek egyben. Azokon a munkahelyeken pedig, ahol nem küldték el a munkavállalókat, de a termelés még nem érte el a 100 százalékot, a munkaidő egy részében lenne idő a szakmai tudás erősítésére, kompetenciafejlesztésre vagy átképzésre. A lojális dolgozót lehet, hogy nem érdemes elküldeni, inkább más területen kell számára lehetőséget adni.

Teljes cikk