AZ IVSZ KÖZLEMÉNYÉBEN FEJTI KI JAVASLATAIT

Az IVSZ oldalán olvasható a javaslat:
A gazdaság sikeres újraindításának alapfeltétele az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a munkahelyek minél nagyobb arányú megtartása, ezért a szervezet három kulcsterületre javasolja koncentrálni a gazdasági válságkezelést: likviditás, vagyis a cégek pénzügyi helyzetének stabilizálása; felnőttképzés, azaz támogatott képzési és kompetencia-fejlesztő programok; és digitalizáció, tehát ágazat-specifikus digitalizációs programok.

A három kulcsterület:

  • likviditás: a cégek pénzügyi helyzetének stabilizálása;
  • felnőttképzés: támogatott képzési és kompetencia-fejlesztő programok;
  • digitalizáció: ágazat-specifikus digitalizációs programok.

Felnőttképzés

A válság miatti kényszerű munkakörülmények, leállások lehetőséget teremtenek a munkavállalók online formában történő képzésére, ami gyorsíthatja a válságot követő helyreállítást, sőt lehetőséget teremt hatékonyabb technológiák alkalmazására. Azok számára, akik el is veszítik az állásukat szintén a képzéssel megszerezhető többlettudás adhatja az újrakezdés jobb esélyeit gyorsabb elhelyezkedéssel és magasabb várható keresettel. A 70/2020. (III. 26.) Kormányrendelet elhárította ugyan a távoktatás formájában nyújtott felnőttképzés útjában álló adminisztratív akadályok többségét, ám a képzéseken való tömeges részvételt az anyagi erőforrások, a motiváció és a digitális kompetenciák hiánya is korlátozza. Különösen az állásukat elveszítők számára jelent kihívást a megélhetés és a képzésben való részvétel költségeinek előteremtése, amelyre esetükben a hitel nem megoldás. Javasoljuk

  • az anyagi természetű korlátozó tényezők csökkentése érdekében
    • képzési támogatási voucher bevezetését munkaadóknak munkavállalóknak, és munkanélkülieknek, amelyet minősített képzési programokon való részvételre fordíthatnának (a minősítési/akkreditációs rendszert úgy javasoljuk kialakítani, hogy a lehető legtöbb képző intézmény részt vehessen a programban);
    • a diákhitel kiterjesztését a felnőttkori tanulásra, különös tekintettel a digitális kompetenciák, illetve az informatikai szakmák elsajátítására;
    • a Szakképzési hozzájárulás részleges vagy teljes kiváltása egy „Technológiaváltó hozzájárulással”, amely nagyobb mozgásteret adna a vállalkozásoknak alkalmazottaik digitális képzésében;
  • a motivációs gátak csökkentése érdekében társadalmi szemléletformáló kampány indítását az egész életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítására, a képzéseken való részvétel népszerűsítésére;
  • a digitális alapkompetencia hatékony fejlesztése érdekében tömeges programok indítását a meglévő hálózatok (pl. DJP Mentorok), illetve a felhasználók által ismert és kedvelt csatornák (pl. közösségi média felületek, videó-megosztók) bevonásával.