2019.08.29.

“... SZEPTEMBERBEN LEHET A PARLAMENT ELŐTT AZ ÚJ SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY.”

Írta: B.B.

A Magyar Hírlap oldalán olvashatják Palkovics Lászlóval készített interjút:
"... A miniszter elmondta, hogy szeptemberben lehet a parlament előtt az új szakképzési és felnőttképzési törvény, a két területet érintő jogszabályok kikerülnek a köznevelési törvényből és egy önálló jogszabályt alkotnak."

 
2019.08.26.

AZ OKJ ÁTALAKÍTÁSA IDŐSZERŰ, AZ IRÁNY EGYELŐRE JÓ

Írta: B.B.

Az ABCÚG újságírója az OKJ átalakítása kapcsán kérdezte dr. Zsuffa Ákost, az FVSZ elnökét.
Átalakítja a kormány az OKJ-t, helyébe pedig várhatóan egy egészen más struktúra lép: egyes szakmákat bevinnének az iskolába – itt folyna az alapképzés –, a felnőttképzésben pedig meg lehetne szerezni azt a speciális tudást, amely választ tud adni a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekre. Bár a részletek egyelőre nem ismertek, Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint az átalakítás iránya jó, de hogy valóban jó lesz-e a végeredmény, az az elkövetkezendő egy évben fog kiderülni.
Ma Magyarországon a képzés határozza meg a szakmát, a szakember szerint ennek például fordítva kell majd működnie a jövőben, ugyanakkor ma már a szakmai tudás sem minden: fontos, hogy amikor egy gyerek kilép az iskolapadból, tudjon kommunikálni, projektben gondolkodni, együttműködni másokkal – mondja Zsuffa Ákos.
Interjú

Az OKJ átalakítása időszerű, az irány egyelőre jó

2019.08.07.

KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ÉLETHOSSZIG

Írta: B.B.

A HRportal újságírója a szakképzés átalakítása kapcsán kérdezte dr. Zsuffa Ákost, az FVSZ elnökét.
Már nem csak élethosszig tartó tanulásra, hanem a készségek, kompetenciák folyamatos fejlesztésére van szükség, ameddig valaki aktív a munkaerőpiacon. Ezekre a munka világában még nagyobb szükség lesz a rendkívül gyorsan változó környezet, a technológia fejlődése miatt, mint a szigorú értelemben vett szakmai tudásra. A kreativitást, az együttműködési készséget, a lényeglátást nem csak a felnőttképzésnek, hanem a közoktatásnak is fejlesztenie kell, hangsúlyozta Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke. Aki a szakképzés átalakítása kapcsán elmondta, az lesz különösen fontos, hogy hol fog húzódni a határ az alapképzés és a felnőttképzés között.

Amikor a munkaerőpiac jövőjéről beszélünk, akkor az a megtévesztő érzése lehet az olvasónak, hogy mindaz, amiről szó van, még messze van, vagyis ránk úgysem lesz hatással. Ez azonban nincs így, a rendkívül gyorsan zajló technológiai változások következtében ezek a folyamatok már zajlanak, ráadásul egyre gyorsuló ütemben, és a munkaerőpiacon az elkövetkező 5-10 évben radikális változásokat fognak okozni. 

A tanulni tudás is egy készség, ami a fejlődéshez elengedhetetlen
Zsuffa Ákos szerint elengedhetetlen, hogy nyitottak legyenek a munkavállalók a váltásra, ami tanulással és a készségek fejlesztésével jár. Azonban itt azt is figyelembe kell venni, hogy a tanulni tudás maga is egy készség, amit el kell sajátítani, és bár ez egyértelműnek és kézenfekvőnek látszik, hiszen elvileg ezt tesszük hatéves korunk óta, az általános iskolától kezdve, sok esetben mégis gondot okoz akár felnőttek esetében is. Sok esetben a tanulási képességen túl, hiányzik az együttműködési készség, hogy valaki tudjon projektekben gondolkozni, kreatív legyen. Ezek a hiányosságok pedig a jövőben versenyhátrányt okoznak.  
Minderre nem volt ilyen léptékben szükség korábban, éppen ezért más módszerekkel, más andragógiai szemlélettel kell nekiállni a fejlesztésnek, hangsúlyozta a szakember. Ehhez a képzéssel foglalkozóknak is alkalmazkodnia kell az aktuális kihívásokhoz, alkalmazniuk kell a modern technológiát, digitális tananyagokat, e-learning eszközöket. 

Arra a kérdésre, hogy a felnőttképzés tudja-e pótolni a közoktatás hiányosságait, Zsuffa Ákos azt mondta, hogy tudja, ugyanakkor ez a folyamat lassabb lesz. Ennek kapcsán szóbahozta azt a törvényi változást is, amely szerint jövőre már csak nyelvvizsgával lehet majd a felsőoktatásba jelentkezni, mely változástól mindenki fél. Itt azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon a közoktatásban adottak-e a feltételek arra, hogy 18 éves korra meg lehessen tanulni egy nyelvet a megfelelő szintre? 
Ahogy azt is megemlítette, hogy gyakran sok fontos készség oktatása marad ki az egyetemeken - lehet persze, hogy azt feltételezve: ezt már magukkal hozzák a hallgatók. Ha például a jogi képzést nézzük, ennek keretében az egyetemen a fiataloknak nem tanítanak kötelező jelleggel például pszichológiát, tárgyalástechnikát, saját vállalkozás üzemeltetéséhez szükséges kompetenciákat, pedig ezekre a jogászok mindennapi munkájában szükség van. Ezeket utólag kell megadni a felnőttképzésben. 

Motiválni a munkavállalókat és a munkáltatókat is (Teljes cikk)
A tendenciákból az látszik, hogy Európában már mindenütt (hazánkban is) felismerték, hogy nagy sebességgel zajlanak a változások, változnak a szakmák, teret hódít a mesterséges intelligencia és a robotok. A válaszok azonban még nem ennyire egyértelműek. Látják, hogy a képzés területén másra van szükség, mint eddig, azonban, hogy pontosan mire, még nem kristályosodott ki.Vannak már jó gyakorlatok, pilot projektet, de nincs meg senkinél a bölcsek köve. 
Zsuffa Ákos

Az európai humánpolitikában, a felnőttképzésben a klasszikus tanfolyamokat elkezdte felváltani a „skilling” vagyis a készség- és kompetenciafejlesztés.

Kulcs: a gyors, rugalmas alkalmazkodás 
A képzésben dolgozóknak nincs könnyű dolguk, hiszen rendkívül gyorsan évülnek el, cserélődnek az ismeretek, főleg technológiai téren. Ráadásul gyakran olyan dolgokra kellene kiképezni embereket, mely munkakörök korábban nem is léteztek. (Ezért is kerülnek előtérbe a készségek, amelyek rugalmasan alkalmazhatók, új és új szituációkban.) A vállalkozásban dolgozó felnőttképzők érdekeltek a vállalatai igényekhez való gyors alkalmazkodásban. Nem csak, hogy mit tanítanak, hanem a hogyan tekintetében is. 

Zsuffa Ákos hangsúlyozta, ahhoz, hogy a képzés versenyképes legyen, élet- és élményszerűvé kell tenni. Már az sem mindegy, hogy hogyan lehet jelentkezni egy adott képzésre (meg lehet-e tenni online, például a szükséges dokumentumok csatolásával együtt), a következő szint a tananyagok digitális elérhetősége, mennyire sokszínű a felépítése (videók, interaktív feladatok, tesztek, 3D modellek, szimulátorok), van-e megfelelően felépített e-learninges keretrendszer, és le lehet-e a vizsgát is tenni online. 

Az európai humánpolitikában, a felnőttképzésben a klasszikus tanfolyamokat elkezdte felváltani a „skilling” vagyis a készség- és kompetenciafejlesztés.
reskilling - vagyis az átképzés - és az upskilling - vagyis a továbbképzés - válik egyre fontosabbá, jellemzőbbé. 
Az élethosszig tartó tanulás mellé így a szótárba bekerül az élethosszig tartó kompetenciafejlesztés (lifelong skilling), hiszen az újdonságok folyamatos elsajátításához leginkább erre lesz szükség, mert egyre több olyan új tudás keletkezik a munka világában, ami nem köthető szakmához, mégis szükség lesz rá a mindennapi működéshez. 
A Felnőttképzők Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy kommunikálni kell a jelenlegi helyzetet a munkavállalók felé, eszközöket adni a kezükbe, hogy képesek legyenek kezelni a drasztikus változást, és azt is bemutatni példákkal, hogy mi történhet, ha nem sikerül alkalmazkodni. Az élet determinálja, hogy akinek automatizálják a munkahelyét, annak újra tanulnia kell. 

A szakmáknak van szüksége képzésre, nem a képzésnek szakmákra
Arra a kérdésre, hogy a szakképzés átalakítása hogyan befolyásolja a felnőttképzés helyzetét, a szakember elmondta, hogy az alapján, amit tudni lehet eddig a módosításról, az látható, hogy több eddigi OKJ-s szakmát a felnőttképzésből visszavisznek az iskolarendszerbe, ahol alapszakmaként fogják tanítani. Vagyis az alapképzés valósul meg az iskolarendszerben, a ráépülés, a specializálódás pedig majd a felnőttképzésben. A pontos határvonalak azonban még jelenleg nem láthatók, ezek várhatóan ősszel fognak kikristályosodni. Zsuffa Ákos hangsúlyoztabár karcsúsítani fogják az alapszakmák listáját, olyan képzések nem tűnhetnek teljesen el, amelyek szakmaként egyébként még léteznek, illetve jönnek az új szakmák is, amiket tanítani kell. 

Az is fontos kérdésként vetődik fel, hogy a szabályozás mely szakmákat engedi majd csak hivatalos képzettség birtokában végezni. Vagyis mihez kell továbbra is „papír” és hol változnak a kritériumok, hol lesz elégséges akár az alapképzettség. Úgy fogalmazott, a felnőttképzésnek nem tesz jót, ha ebből a szempontból a szabályozás jelentősen lazul. A változásokkal egyetemben várhatóan új fogalmi rendszer és új tanúsítási rendszer fog életbe lépni. A kompetenciákat, készségeket pedig az alap- és felnőttképzésnek egyaránt tanítania kell. 
Teljes cikk

2019.08.05.

MIT AKAR A KORMÁNY AZ OKJ-VAL?

Írta: B.B.

Az Index.hu oldalán meghallgathatják a Kibeszélő című műsor legújabb, augusztus 4-i adását.
Témái:
a köznevelési törvény módosítása és annak várható következményei: a magántanulók és alternatív iskolák jövője; a gyerekek óvodába iratkozása; hogyan nevezik ki az iskolák igazgatóit.
a sajtóban megjelent a hír, hogy a kormány teljesen lebontaná az OKJ-s képzések rendszerét és újraépítené a szakképzést és a felnőttképzést. (27" perctől)

2019.07.29.

A FELNŐTTKÉPZÉS MARAD, A SZAKMÁK TÖBBSÉGE ELTŰNIK

Írta: B.B.

Az nlc.hu újságírója az OKJ  kapcsán kérdezte dr. Zsuffa Ákost, az FVSZ elnökét:

Dr. Zsuffa szerint régóta érett a reform. „Ideje volt, hogy egy új, a munkaerőpiac jelen viszonyainak és elvárásainak megfelelő rendszer váltsa fel a korábbit – mondja. – A tervek szerint 2020 szeptembere, az eddigi OKJ-s képzési rendszer kivezetése után megváltoznak majd a feladataink. Az eddigi hétszáz-nyolcszáz szakma helyett csak százhetven-száznyolcvan marad, amelyek alapjait kizárólag iskola jellegű képzésben, szakiskolában vagy technikumban tanulhatják majd a diákok. De a speciális ismeretek elsajátítása és az egyes szakmákon belüli szakosodáshoz szükséges oktatás továbbra is a felnőttképzés keretein belül maradhat; ez az a bizonyos élethosszig tartó tanulás, »lifelong learning«, amiről az utóbbi években olyan sokat hallunk.”

Az FVSZ elnöke szerint a felnőttképzésre továbbra is szükség lesz. Amikor arról kérdezem, miért nem egyeztetett velük a kormány a jövőre tervezett, átfogó változtatások bejelentése előtt, diplomatikusan válaszol. „Az országgyűlés által idén tavasszal elfogadott Szakképzés 4.0 nevű dokumentumban már szerepelt, hogy modernizálni szeretnék a szakképzést; hogy csökkenteni szeretnék a szakmák számát; hogy olyan képzési rendszert szeretnének, amely jobb, hathatósabb, rugalmasabb válaszokat adhat a munkaerőpiaci kihívásokra – fejtegeti. – Egyértelmű, hogy az eddigi kínálatvezérelt képzés helyett keresletvezérelt képzésre kell áttérni: olyan szakmákat, ismereteket kell tanítani a diákjainknak, amelyekre valóban szükség van a piacon.”
Teljes cikk

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

FVSZ MIR HONLAP

 

Képtalálat a következőre: „magyarország kormánya”

 

Képtalálat a következõre: „Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Hivatal A szakképzés és felnõttképzés szolgálatában”

  

 
 
 
Nyelviskolák Szakmai Egyesülete
  
 
 IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért

 

Nemzeti Együttmûködési Alap 

Akkreditált Felnõttképzési Intézmények Országos Egyesülete 

 


Belépés FVSZ tagoknak:

FVSZ KÉRDŐÍV A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK FELNŐTTKÉPZÉSI / ÁTKÉPZÉSI / TOVÁBBKÉPZÉSI GYAKORLATÁRÓL ÉS IGÉNYEIRŐL

Ahhoz, hogy felmérésünk igazán hiteles legyen, az Ön aktív közreműködésére is szükségünk van.
https://www.fvsz.hu/hir/1061 

A kérdőív ezen a linken érhető el: 
http://surveyor.rkk.hu/index.php?sid=61721&lang=hu

Köszönjük, hogy segíti munkánkat a kérdőív kitöltésével és egyúttal kérjük, a kérdőív továbbküldését partnercégei felé, mellyel Ön is hozzájárul munkánk eredményességéhez!

AJÁNLATKÉRÉS A KÜLSÕ ÉRTÉKELÉS ELVÉGZÉSÉRE

Tisztelt Érdeklõdõk!
A Szövetség kizárólag FVSZ tagoktól fogad a külsõ értékelésre történõ felkéréseket.
Belépés az FVSZ-be
Ajánlatkérés

Fizetett hirdetések

Tisztelt Látogatók!

Honlapunkon fizetett hirdetések megjelentetésére van mód. Töltse le a megrendelõlapot, s - ha további kérdései vannak - keresse titkárságunkat!

Megrendelõlap