Az ictglobal.hu oldalon olvashatják:
Vélhetően a home office-ba és a távmunkába való „kényszerülésünk” okozott olyan mértékű szemléletváltozást a digitális térben, amelyre a szakemberek szerint nem volt példa az elmúlt 10-20 évben. Ahogyan a megszokott fizikai világunkat áthelyeztük az online térbe, úgy a kiberbűnözői csoportok is újabb motivációt kaptak ahhoz, hogy minél kifinomultabb technikákkal férkőzzenek be hozzánk. Ahhoz pedig visszaverjük őket, hozzáállásunk rutinján és a védelmi mechanizmusainkon is változtatni kellett.

Mindennek a védelmi rutinnak a kialakítását már korábban szorgalmazta az EU, mégpedig az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019. április 17-i 2019/881 rendelete, amely az ENISA-ról (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szól, s amelynek (8) pontja kitér arra, hogy „A kiberbiztonság nemcsak technológiai kérdés, hanem olyan, ahol az emberi magatartás is legalább olyan fontos.

Éppen ezért határozottan ösztönözni kell a “kiberhigiéniát”, azaz olyan egyszerű rutinintézkedéseket, amelyek rendszeres végrehajtásával és elvégzésével a polgárok, a szervezetek és a vállalkozások minimálisra csökkenthetik a kiberfenyegetések kockázatainak való kitettségüket.”

Új fogalommal ismerkedhetünk
A kiberhigiénia arról szól, hogy megtanítsuk az egyént és a szervezetet a kiberbiztonsággal kapcsolatos jó szokások kialakítására, hogy készen álljanak a kiberfenyegetések visszaverésére és kezelni tudják az online biztonsági problémákat. Célja pedig hardver és a szoftver eszközök és a rajtuk tárolt adatok alapvető egészségének és biztonságának megőrzése a rosszindulatú vírusok, programok ellen.
A kiberhigiéniai rutin kialakítása segít megelőzni, hogy a kiberbűnözők biztonsági réseket nyissanak és személyes adatokat lophassanak el. Ezenkívül segít naprakészen tartani a szoftvereket és az operációs rendszereket.