Mi a Minőségirányítás?
Olyan minősíthető működési rendszer, amely a jó minőség garanciája mellett lehetőséget biztosít a működés folyamatos fejlesztésére az összes érdekelt fél igényeinek figyelembevételével.

Miért célszerű az intézményemnek Minőségirányítási rendszert múködtetnie?
Mert az állami szabályozás is ebben látja a jó minőségű képzések garanciáját és az akkreditáció megszerzésének is előfeltétele. Az akkreditált intézményi státusz nagyon fontos, mert bizonyos állami támogatások, pályázatok ehhez kötődnek.

Miért ajánlott az FVSZ Minőségirányítási rendszere?

Mert tanúsítható (az FVSZ által).

Mert kifejezetten a felnőttképzési intézményeknek készült.

Mert megfelel az akkreditációs elvárásoknak.

Mert az FVSZ Minőségirányítási Kézikönyv az akkreditációhoz benyújtandó dokumentum csomag 90-95%-át tartalmazza.

Mert olcsó!

Hogyan szerezhetem meg az FVSZ minősítést?
Az oldalunkról szabadon letölthető kerelem_alap.doc nyomtatványt kitöltve és cégesen aláírva beküldi Titkárságunknak (FVSZ Titkárság 1074 Bp., Szövetség utca 37.). Célszerű előtte tanulmányozni, a tagjainknak szintén szabadon letölthető, minőségirányítási dokumentumokat (Minosegiranyitasi_rendszer.pdf, OktInt_Minir_Kezikonyv.pdf, Minosito_Eljarasrend.pdf)

Csak az FVSZ tagok szerezhetnek FVSZ minősítést?
Nem kell tagnak lenni, bármely felnőttképzési intézmény kérheti a minősítést.

Milyen elemei vannak az FVSZ Minőségirányítási rendszerének?

Minőségpolitika

Minőségcélok

Folyamatok

Önértékelési rendszer

Dokumentumok

A Minőségirányítási rendszer kiépítéséhez kaphatok valamilyen segítséget?
Igen. A rendszerleíró dokumentumokon kívül, külön díjazás ellenében, kérhető szakértői támogatás.

Nem vagyok tag, nem akarom minősíttetni magam, hozzájuthatok a minőségirányítási rendszer leírásához?
Bár mi ajánljuk a tagságot és az FVSZ minősítés megszerzését, rendszerünket saját célra bárki megvásárolhatja 120.- eFt + ÁFA-ért (tagoknak 50.- eFt ÁFA nincs). Aki viszont minősítést kér, annak a minősítő eljárással a rendszer leírása is jár.

Tulajdonképpen mennyibe kerül a minősítés?
Ez esetenként kerül kiszámításra. Az alapár az fix, ehhez jöhet plusz szakértői nap (ha nagy az intézmény és több különböző városban kell az oktatását megnézni), valamint a szakértő utaztatásának költsége. Az árról a koordinátor előzetesentájékoztatást ad.

És mi az alapár?

Új minősítés: 290 eFt.

Újraminősítés (akik régi FVSZ minősítéssel rendelkeznek): 190 eFt.

Újraminősítés akkreditált intézményeknek (akik az új akkreditációval és új FVSZ minősítéssel rendelkeznek): 150eFt.

Szakértői módszertani tanácsadás 50 eFt.

A Felnőttképzők Szövetségének kezdetektől fogva egyik fontos törekvése volt, hogy tagjainak munkáját a piacon és minden egyéb fórumon elismertesse. Ennek egyik gyakorlati lépése a minősítés bevezetése, mely garantálja a szabályos, etikus és magas színvonalú oktatási és szervezési szolgáltatást.

Hazánkban Szövetségünk, az FVSZ által kidolgozott minősítés volt az első olyan megmérettetés, amely a szövetségünk tagjait és külső, felnőttképző intézményeket, értékelt. 1992 óta van minősítési rendszerünk, és 1994 óta vannak minősített tagjaink, jóval megelőzve Magyarországon más, minősítő rendszereket.

A rendszer dinamikusan fejlődött, de az utóbbi időben a változások nagyon felgyorsultak. Az FVSZ nem kis ráhatásának következményeként is, a központi állami irányítás eljutott arra a felismerésre, hogy a felnőttképzést komoly szabályozás alá kell vonni, gátat vetve a sokszor szinte minősíthetetlen oktatásoknak. A mélyen áron alul kínált tanfolyamok, az ezzel járó rossz oktatási feltételekkel és gyenge minőségű oktatásokkal, nagy konkurenciát jelentettek azoknak, akik a kor színvonalának megfelelő képzést és körülményeket kínáltak. A nem megfelelő színvonalú oktatást eddig semmi nem szankcionálta, de az idén már erre is született szabályozás (1/2005. (I. 19.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról).

2001-ben megjelent a Felnőttképzési törvény, majd a vonatkozó jogszabályok és az államilag elvárt minőséget tanúsító akkreditációs rendszer. Az akkreditált intézményi státusz nagyon fontos, mert bizonyos állami támogatások, pályázatok ehhez kötődnek. 2004-ben e szabályozás újabb finomítása következett be. A legújabb elvárás már minőségirányítási és önértékelési rendszer működtetését kéri az intézményektől.

A Szövetség arra az elhatározásra jutott,hogydolgozzuk át saját minősítési rendszerünket. A cél, hogy ezzel segítsük tagjaink napi munkáját és az akkreditációjuk megszerzését.

A 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet február közepén, a 24/2004. (VI. 22.) FMM miniszteri rendelet pedig június végén jelent meg. Az NFI végleges nyomtatványai koraőszön váltak elérhetővé

Az átdolgozási munkát ezt követően lehetett megkezdeni. A központi szabályozás a nagyobb cégekre lett szabva, de Szövetségünk tagja inkább kis intézmények. Átlagosan 8 10 fő belső munkatárssal és oktatóval dolgoznak, de sokan csak 1-2 főt alkalmaznak főállásban.

Az FVSZ új Minőségirányítási rendszere az év végére készült el. Rendszerében igazodik a jogszabályokhoz és a FAT elvárásaihoz, megőrizve az eddigi sajátosságait és erényeit. Felépítéséről az FVSZ szakmai napján (2005. 01. 27.) hallhattak előadást az érdeklődők.

A rendszer kialakításánál figyelembe vettük az ISO 9000:2000 minőségirányítási rendszert, a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program követelményeit, az EFQM modellt, valamint az alábbi jogszabályokat:

• 2001. évi CI. Felnőttképzési törvény, amelyet a 2003. évi CVI. tv. módosított.
• 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól.
• 24/2004. (VI. 22.) FMM miniszteri rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól.

Természetesen tagszervezeteink és a felnőttképzést folytató intézmények ezt az ajánlást ne tekintsék egyedüli megoldásnak, hanem olyan javaslatnak, amelyen saját tapasztalatuk és gyakorlatuk ismeretében bővíthetnek, vagy szűkíthetnek.

Ahhoz, hogy a felnőttképzési intézmény sikeresen funkcionáljon, a működésnek, az irányításnak és a működés-szabályozásának következetesnek és áttekinthetőnek kell lenni. A minőségirányítási rendszer lehetőséget biztosít a működés folyamatos fejlesztésére az összes érdekelt fél igényeinek figyelembevételével.

A legfontosabb minőségirányítási alapelvek.

1. Ügyfélközpontúság
   A felnőttképzési intézmények ügyfeleiktől (hallgatók és munkaadóik) függenek, ezért fontos, hogy megértsék a jelenlegi és a jövőbeli szükségleteiket, teljesítsék és igyekezzenek felülmúlni elvárásaikat.



2. A felnőttképzési intézmény irányítása
   A vezető teremti meg a célok elérésének és a szervezet vezetésének egységét.



3. A munkatársak bevonása
   A felnőttképzési intézmény sikere az ott dolgozók, képességeik szerinti, teljes bevonásán múlik.



4. Folyamatszemléletű működés
   A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrások felhasználását, folyamatként kezelik.



5. Rendszerszemlélet az irányításban
   A felnőttképzési intézmény működési folyamatainak egységes rendszert kell alkotnia.



6. Folyamatos fejlesztés
   A felnőttképzési intézmény folyamatos fejlesztésének lehetősége a működés alapvető céljának kell lenni.



7. Tényeken alapuló döntéshozatal
   Az eredményes irányítás az önértékelés elemzésén alapszik.



8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal
   A szervezet és beszállítói kölcsönösen függnek egymástól, és kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettőjük értékteremtő képességét.

Mint látjuk a minőségirányítási rendszer alapjait az ügyfél elvárásai határozzák meg. Első az ügyfél, és az ügyfelek olyan képzést és szolgáltatást igényelnek, amelyek megfelelnek kívánalmaiknak. Igényeik változnak, de figyelembe kell venni a versenyhelyzetet és az élethelyzetek változását is, ami arra ösztönzi a felnőttképzési intézményt, hogy folyamatosan fejlessze oktatását, szolgáltatását és folyamatait.

A felnőttképzési intézmény elemezi az ügyfelek elvárásait, meghatározza azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak az ügyfél számára elfogadható termék előállításához, és ezeket a folyamatokat szabályozott állapotban tartja. A minőségirányítási rendszer adhatja a keretet a folyamatos fejlesztéshez, hogy fokozódjon az ügyfél és más érdekelt felek megelégedettség növelésének valószínűsége. Bizalmat kelt az ügyfelekben aziránt, hogy a felnőttképzési intézmény képes olyan oktatásra és szolgáltatásra, amelyek azonos minőségi szinten teljesítik a követelményeket.

Az új rendszerben minden intézmény minőségi működését a Minőségirányítási Kézikönyvében foglalja egységbe. Ennek fejezetei a következők:

1. Minőségpolitika
   A minőségpolitika egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a vezető(ség) által hivatalosan kinyilvánított általános szándékai és irányvonala.



2. Minőségcélok
   Minőségcél a minőséggel kapcsolatos szándék, amire törekszenek, vagy amit el akarnak érni. A minőségcélok elérése előnyösen befolyásolhatja a termékminőséget, a működés eredményességét és a pénzügyi eredményességet, ezeken keresztül pedig az ügyfelek megelégedettségét és bizalmát.
   
   
3. A vezető(ség) elkötelezettsége
   A vezető(ség) azon tevékenysége, amellyel támogatja a minőségirányítási rendszer működtetését és fejlesztését.
   
   
4. Folyamatszemléletű megközelítés
   Ahhoz, hogy a felnőttképzési intézmények eredményesen működjenek, legalább hat (képzés, képzés-értékelés, a már megszerzett ismeretek felmérése és beszámítása, ügyfélszolgálat, panaszkezelés, értékelő és fejlesztő intézkedések) összefüggő és egymással kölcsönhatásban álló folyamatot kell meghatározniuk és irányítaniuk.
   
   Az alábbi ábra szemlélteti a folyamatszemléletű megközelítésen alapuló minőségirányítási rendszert.
   Megmutatja az ügyfelek jelentős szerepét azáltal, hogy bemeneteket szolgáltatnak a felnőttképzési intézmény részére. Az ügyfelek megelégedettségének figyelemmel kísérése megköveteli a tőlük kapott visszajelzések kiértékelését, és ennek megfelelően a rendszer továbbfejlesztését.
   

   
   Ha a képre kattint, akkor megtekintheti nagyban is!

5. Önértékelés
   Egy felnőttképzési intézmény önértékelése átfogó és módszeres átvizsgálást jelent a szervezet tevékenységeiről és eredményeiről, összehasonlítva ezeket az intézmény előző évi adataival és a minőségcélok teljesítésének mértékével.Az önértékelés kialakításánál módszerében az ISO 9004:2000, témáiban a 24/2004 (VI. 22.) FMM rendelet 8. §-a alapján, lényegében az EFQM ajánlásait vettük figyelembe.
   
   
6. Dokumentumok
   A jogszabályok szerinti működést igazoló és a statisztikai dokumentumok (másolatainak) összessége.
   
   Milyen előnyöket nyújt ez az új Minőségirányítási rendszer?
   • Az FVSZ által tanúsítható. A tanúsíthatóság, akkreditáció szempontjából, még nem deklarált szempont, de minden komoly minősítési rendszer alapja.
   • Kifejezetten a felnőttképzési intézményeknek készült.
   • Értékeli az etikus működést.
   • Ellenőrzi az oktatás minőségét (is).
   • Megfelel az akkreditációs elvárásoknak.
   • A Minőségirányítási Kézikönyv az akkreditációhoz benyújtandó dokumentum csomag 90-95%-át tartalmazza.
   • Más rendszerekhez képest nagyon olcsó, ma egy nagyobb rendszer minősítésének negyedéért, ötödéért megszerezhető!